Gilisztakomposzt

Szoktál főzni otthon?

Akkor tudod, hogy egy-egy főzés alkalmával bizony sok olyan zöldhulladék kerül a szemétbe, amit a komposztra is dobhatnánk, de mégsem tesszük. Főleg városban, mert hát ugye a társasház emeletén nem lehet, macerás, ki hallott már ilyet, és egy komposztáló biztos nagyon büdös stb... Így aztán marad a kuka. 

Becslések szerint a magyar háztartásokban körülbelül 30% szerves hulladék kerül a kukába, holott ennek nagy része komposztálható zöldhulladék!

Mivel nekem nagyon nem tetszett ez a tény, és mindig fontosnak tartottam, hogy figyeljek a környezetemre elkezdtem utánajárni, hogy milyen megoldás van erre városi környezetben.

Egy kis internetes keresgélés után minden szükséges infót megtaláltam a gilisztakomposzt alapjaihoz. (Több blog is foglalkozik a témával és pl. Messzelátó Egyesület honlapján is vannak hasznos infók, sőt még gilisztakomposzt készítő workshop-ot is tartanak néha.)

Végül 2014. tavaszán fogtam bele a tervem megvalósításába, és az eddigi tapasztalatok alapján írom ezt az összegzést, hogy lássátok: nem egy nagy ördöngősség és bárki számára elérhető megoldást jelent. 

Jelenleg egy budapesti, 6. emeleti lakáson osztozom a gilisztákkal, akik igazán dolgos és jófej lakótársak. :)

 

És akkor lássuk hogy fogtam neki:

Kellékek:
- 2 db festékes vödör (16 literes. ovális 1 db 830 Ft, össz: 1660 Ft)
- 1 db fedő az egyik vödörre (1 db 290 Ft)
- Erős vágó szerszám (a vödör aljára lyukakat vágni)
- Üres nagy tejfölös poharak (4-5 db)
- Kidobásra ítélt pamut anyag darab, vagy póló
- Fél kilogramm vörös trágyagiliszta (fél kg ára 2000 Ft volt)

Összesen tehát 3950 Ft-ot költöttem a megvalósításra.

 
Beszerzési helyek:

A vödröket festékáruházban vásároltam.

A gilisztákat netes apróhirdetés útján találtam Bp. egyik külső kerületében. (Ha jól tudom horgászati célból is árusítják őket. Fontos, hogy vörös trágyagilisztát kell választani, mert ők a legalkalmasabbak és leghatékonyabbak ilyen szempontból.)

Elkészítés:

Az egyik vödörhöz nem kell hozzányúlni, ez lesz az egész építmény alja. Ebbe az üres vödörbe kerülnek szájjal lefelé az üres tejfölös poharak és majd a poharakra kell ráállítani a másik vödröt. Igazából ez azt a célt szolgálja, hogy ne csússzon teljesen egybe a 2 vödör, és alulról is tudjon kicsit levegőzni a komposzt.

A másik vödör aljára kb. 5 x 5 cm nagyságú lyukakat vágtam.

Erre azért van szükség, mert egyrészt alulról is levegőznie kell, másrészt a giliszták kis mennyiségben, de folyadékká (giliszta tea, worm tea) is alakítják a gyümölcsöket, zöldségeket. Ennek a folyadéknak távoznia kell a vödör alján, hogy ne rohadjon be az egész komposzt. De ez az anyag sem veszik kárba! Olyan mint egy tápoldat, a növényeket nyugodtan meg lehet locsolni vele, hogy még szebbek és erősebbek legyenek.

Hogy a lyukakon ne potyogjon ki se a föld se a giliszták, egy régi, már nem használt pamut pólót terítettem az aljára és erre került a tápközeg. Ez a póló annyira ízlett nekik, hogy már kettőt is elfogyasztottak, csak a nyakába varrt címke, és pár gumis cérnaszál maradt belőle. (Kép lejjebb)

Ha kész a vödör, és beleraktunk mindent a tetejére kerül a vödör fedele, amit fúróval lyukasztgattam ki szintén a szellőzés okán. Amennyiben nagyon sok lédús anyag kerül be (pl. dinnye, cukkini, stb.) és nagyon bevizesedik érdemes kicsit tető nélkül hagyni, hogy jobban szikkadjon. A nedves komposzt esetleg bevonzhat néhány muslicát, így ennek elkerülése végett is érdemes odafigyelni a túlzott bevizesedésre.

Mielőtt a gilisztákat beletennénk a vödörbe még az alábbi dolgokra érdemes odafigyelni:

- Az üres vödör aljára a fent említettek szerint egy pamut póló került, hogy a lyukakon ne essenek le se a giliszták se komposztálni való anyagok.

- A következő réteg "használt" virágföld volt. (Régi, száraz föld, egy kis gyökérmaradékkal)

- Erre tettem egy réteg aprított papírt, ami nálam NEM VÁLT BE, de sok internetes forrás szerint komposztálható. Lehet, hogy kartonpapírral vagy másfajta papírral nem lenne gond. Ezt mindenkinek a saját belátására bízom, hogy kipróbálja-e. 

- Az ezt követő rétegbe helyeztem el az összegyűjtött zöldhulladékokat. (Almacsutka, gyógynövénytea (szálas) teafűje, krumplihéj, sárgarépahéj, uborkahéj stb)

-  Mikor minden komposztálni való bekerült kb félig lett tele a vödör. Erre zárórétegnek szintén földet raktam. Ez fontos, hogy mindig legyen letakarva a bekerülő anyag! Véd az esetleges szagoktól, és így a legyek, muslicák sem találják meg a komposztunkat.

- Utolsó lépésként pedig pihentettem a vödröt kb 2 hétig, hogy mire a giliszták megérkeznek már egy olyan közegbe kerüljenek, ami elkezdett összeérni, kicsit talán már bomlani is.

A fél kiló gilisztát óvatosan a vödörben lévő legfelső rétegre öntöttem és a vödör tetejét nem is raktam rá vissza egy ideig. Mivel a giliszták nem szeretik a fényt, így hamar be is másztak a felszínről és elfoglalták az új lakóhelyüket. Azóta is élnek és virulnak. :)

Tények és tévhitek:

- A giliszták nem büdösek! A komposzt nem okoz szag problémákat! A lényeg, hogy a komposztba kerülő új anyagokat mindig be kell fedni, nem lehet csak úgy a tetejére dobni. Így nem találják meg a muslicák vagy legyek és az esetleges szagok se jönnek ki.

-A giliszták nem hangoskodnak! Nem csámcsognak, nem zörögnek! :)

- A giliszták nem másznak ki a vödörből! Nyáron sokszor leveszem a tetőt szellőztetés céljából. A giliszták azonban jól érzik magukat a komposztban, a fényt pedig nem szeretik, tehát nem fognak előmászni.(Olyan előfordult, hogy egy két giló lemászott az alsó vödörbe, de hangsúlyozom, hogy ez csak pár darab és csak az alsó vödörbe. Kifelé soha nem fognak elindulni, ha megfelelő körülmények között laknak.)

- A giliszták a nedves közeget szeretik. Ha túl száraz a komposzt érdemes egy kicsit meglocsolni. Inkább legyen kicsit nedvesebb, mint túl száraz. Érdemes azonban odafigyelni, mert a túl nedves közeg sem jó. Ilyenkor könnyebben bebüdösödhet, illetve ha nagyon vizes, akkor előfordulhat, hogy a gilók a nemtetszésüket szökéssel fejezik ki. (Nálam ilyenre még nem volt példa szerencsére.)

- A giliszták önállóak! Nem kell velük foglalkozni, hetente egyszer vagy ahogy épp alakul megkapják az összegyűlt maradékokat és boldogan elvannak vele. Esetleg néha (nálam kb 3 havonta) át lehet forgatni a komposztot, de más igényük nincsen. (Ennél az átforgatásnál átmenetileg lehet érezni egy picit a komposzt "szagát", de ez csak átmeneti, hamar elillan.)

- A giliszták nem fagyállóak! Nyáron az erkélyünkön laknak, de télen, azaz 7°C alatt már nem bírják a hideget. Télen a nappali egyik sarkában laktak a dolgozó asztal alatt, de ha külön nem hívtuk volna fel a vendégeink figyelmét, akkor senki se gondolta volna, hogy egy sima festékes vödörben ők lapulnak.

- A giliszták sokkal gyorsabban bontják le a szerves anyagokat, mint ahogy az egy hagyományos komposztálóban történik.

- A giliszták egyes becslések szerint a kiindulási anyag térfogatát kb 15%-ra csökkentik le, míg a hagyományos komposztnál ez a szám csak kb 30-35%.

Komposztálható hulladékok:

 Mit lehet:

- zöldségek megmaradt részei, külső héja, levele, szára

- gyümölcsök megmaradt részei (kivéve csonthéjas magok, pl barackmag, szilva mag)

- tea filter (tea fűvel, papír tasakkal, kis madzaggal együtt)

- kávézacc (erről nincs sok tapasztalatom, mivel nem kávézunk)

- kertészkedésnél megmaradt növényi részek (elhervadt virágok, növény szárak, levelek, egynyári virágok őszi maradványa)

- pamut anyagok (pólók, rongyok, pamut zokni stb)

- tojás héj (apróra törve)

Kérdéses:

- papír (Az elején próbálkoztam  iratmegsemmisítőben ledarált papírt keverni a komposzthoz, de sajnos nem vált be. Ebben az időszakban elég sok giliszta elpusztult úgy gondolom, hogy a papír okozhatta. Vagy a nyomdafesték, vagy maga a papír, hiszen sok féle vegyszert felhasználnak az elkészítése során. Én azóta nem raktam be semmiféle papírt, és pusztulást sem tapasztaltam.

Kis mennyiségben:

- hagyma héj, káposzta félék (Ezek a növények már önmagukban is erős illatokkal rendelkeznek, és a bomlás során hajlamosak bebüdösíteni az egész komposztot, így nagy mennyiségben nem ajánlott a komposzthoz keverni őket.

Személy szerint ha pl 1-2 fej vöröshagymát kell csak megpucolnom főzéshez, akkor azt még simán vállalható mennyiségnek ítélem.

Nem lehet:

- húsok (sem nyersen sem sütve, főzve)

- csontok

- olaj, olajos dolgok

- főtt ételmaradékok ( fűszeres, sós, édes stb ételek)

- kenyér és pékáru (erjedés miatt veszélyes a gilisztákra)

- tejtermékek 

- saláta maradék, amin valamilyen (pl joghurtos) öntet volt 

Etetés:

A konyhában összegyűlt hulladékokat egy nagyobb, zárható tejfölös vödörben szoktam gyűjteni a hűtő alsó polcán. Ha megtelik a tejfölös vödör, akkor a komposztos vödör egyik oldalában kialakítok egy kis mélyedést, beöntöm a zöldhulladékot és alaposan betakarom földdel.

Érett komposzt:

Az én kis komposztálóm nagyon jól működik, kicsit bővítettem is az induláshoz képest. Most még egy vödör rá lett helyezve, így már 2 szinten is dolgoznak a gilisztáim. :) Az első vödör mintájára ennek az alját is kivágtam, és csak ráhelyeztem a másikra. Ide direkt nem raktam be pamut pólót az átjárhatóság miatt, így a lyukakon keresztül a gilók is tudnak közlekedni a két szint között.

A vödör állapotát nem túl sűrűn, de ellenőrizni szoktam. Ilyenkor az egész tartalmát kiborítom egy viaszon vászon terítőre a földön és mivel pl. a pólót nagyon hamar megették azt már kétszer is cseréltem az elmúlt év alatt. Ezen kívül ha azt tapasztalom, hogy nagyon be van  tömörödve a vödör aljában a komposzt, vagy alul sokkal nedvesebb mint a felső réteg, akkor emiatt kicsit meg szoktam keverni az egészet.

Íme, ennyi maradt az említett pólóból. Csak a műanyagból készült címke, és pár gumírozott cérnaszál. :)

Idén tavasszal az alsó vödörben lévő régebbi anyagot átrostáltam egy fém szitán, és így gyönyörű, érett, sötét színű, és kellemes föld illatú kész humuszt kaptam. Ezt a tápdús humuszt bolti virágfölddel keverve fele-fele arányban a balkonládák megtöltéséhez használtam fel (Magában túl erős lenne a növényeknek, ezért mindenképpen hígítani kell!). A tavalyi szezonban használt, már kevés tápanyagot tartalmazó "kifáradt" virágföldek tehát ezzel a humusszal lettek felfrissítve, így a drága virágföldön is spórolni tudtam, és így idén a paradicsomok, paprikát, fűszernövények és virágok ebbe a tápdús keverékbe kerültek.

Összegzés:

Úgy gondolom, hogy megérte ez a befektetés, mivel sokkal kevesebb hulladék kerül a kukába és ez jó érzés! Ezen kívül jó móka ezzel foglalkozni. Semmilyen extra tudást, felszerelést, helyet vagy extra kiadást nem jelent.

Bátran ajánlom mindenkinek, hogy kezdjen neki! A sikerélmény garantált! :)

Ha bármilyen kérdésed lenne, nyugodtan tedd fel, szívesen segítek és ha kedvet érzel ehhez a projekthez, akkor vágj bele, mert megéri! :)

Zárásként két kép a főszereplőkről. 

Balra egy giló tojás, jobbra pedig egy "kölyök".

 Szintén egy pete, és egy még apróbb teremtés. :)

Köszönöm, hogy végig olvastad!  :)

Regina

Update: Íme a komposzt utóélete. :) Nem muskátlitáp! :P

Orchidea mentés

A lepkeorchidea mentésem menetét olvashatod ebben a bejegyzésben. Remélem tudok vele segíteni, ha valaki hasonló cipőbe kerülne, mint én.

A lépéseket mobiltelefonnal fotóztam, így előre is elnézést kérek a képek minőségéért, de remélem ez a tartalmat nem befolyásolja.


Ezt a kis növényt a télen vettem kezelésbe, és nagy bizalommal vágtam neki a rehabilitációnak. :)

A kiindulási állapot. (2015.02.01)

 A levelei puhák és ráncosak voltak.

 A cserép falán zöld, algához hasonló bevonat látszott.

 A lehangoló állapot ellenére a virágszáron egy új hajtással próbálkozott.

Látszik, hogy a gyökérzet nem egészséges.

 Metszés előtt:

 És metszés után:

Ennyi maradt belőle. A barna színű rész teljesen elhalt, így az egészet levágtam. A képen még látszik a virágszár, de azt is eltávolítottam, hogy véletlenül se annak a nevelésével legyen elfoglalva, hanem gyökérre "gyúrjon". A sárga levél még nem akart magától leesni, így rajtahagytam. Mivel drasztikusan megmetszettem reméltem, hogy ez is segít abban, hogy ameddig csak "működik" a  levél addig segítse a túlélését.

 És itt az első fázis vége. Vizes mohára helyeztem, majd egy zacskóba csomagoltam, hogy a párás körülményeket megteremtsem.

A mohás megoldás átmenetileg jól jött, de nem vált be.
Egyrészt nagyon hamar kiszáradt, és naponta kellett locsolgatni, másrészt sajnos penészedni kezdett a még épen maradt pár szál gyökér is.
Ezért más megoldást kerestem.
Virágüzletekben lehet kapni úgynevezett zselégyöngyöt (másnéven aquagyöngy) mindenféle színben, amit ha vízbe áztatunk megszívja magát és utána ebbe tehetjük a növényt.
Egy ilyen zacskó pár száz forintba kerül.

Így néz ki:

Egy éjszakára vízbe kell áztatni, reggel pedig már le lehet önteni róla a felesleges vizet és készen is  van. Azt olvastam valahol, hogy gyökereztetési célra jobb ha felforralt, majd lehűtött vízbe áztatjuk a golyókat, ezért én is így csináltam.

Íme a kész állapot. Ebbe a vázába raktam bele az orchideát, csak sajnos az a fotó pont kimaradt így egy másik növénnyel szemléltetem.

A vázát az ablak elé állítottam és nem is háborgattam sokat, csak kb. hetente egyszer kivettem belőle az orchit és lefürdettem.
Egy idő után elkezdtek kisimulni a levelek és a gyökerek sem voltak már olyan ráncosak, mint az elején.
Itt már nagyon megörültem. Azonban levél vagy gyökér kezdemény még nem mutatkozott.
Ez a stagnáló állapot elég sokáig tartott, így már én is kicsit kezdtem elcsüggedni. Ha valaki követné a példámat mindenképpen legyen türelmes és hagyja erőt gyűjteni a növényt! :)

A biztató jelek (2015.03.26.)

Na itt már látszik, ahogy szépen kisimultak a ráncos levelek és a gyökerek is szép teltek (és egy picit rózsaszínek a zselégyöngy színe miatt).

 Végre végre! Beindult egy új levél!!! :)

 És egy pici gyökér is megjelent! :)

Lassan eltelt 2 hónap így sok nedvesség távozott a gyöngyökből és kicsit össze is mentek. Emiatt időszerűvé vált egy újabb áztatás. Most azonban nem sima vízbe kerültek, hanem fahéjas vízbe. Köztudott ugyanis, hogy a fahéj egy nagyon jó gyökereztető hormon, és szaporításnál érdemes a növénykéket őrölt fahéjba mártani, hogy hamarabb gyökeresedjenek.
Így tehát megszórtam az áztató vizet egy kis fahéjjal és aztán a fahéjas vízzel megszívódott gyöngyökbe került vissza a kis harcos növényem. (A fahéj abban is segített, hogy az eddigre már kissé poshadt szagú zselégyöngyök illatát is felfrissítette.)

A célegyenes (2015.05.01.) 

Az utolsó egy hónap alatt nagyon beindult a növekedés.
Az eddigi egy új levél mellett már a második bújik, és a gyökerekből rögtön három is nőni kezdett. (Remélem ebbe a fahéj is besegített!)

A friss-zöld gyökerek:

Időközben egy gyökér szépen lassan elhalt, de ha ilyen mértékben jön az utánpótlás, akkor már nem lehet baj! :) Illetve az is látszik, hogy a régi gyökereken is megjelentek a friss növekedés nyomai.

Még egy picit várok, hogy olyan hosszúak legyenek, hogy beleérjenek a cserépbe és akkor végre orchideaföldbe kerülhet és visszatérhet az eredeti gazdájához a társai közé.

Remélem hasznosnak bizonyulnak a leírtak és ha úgy döntesz, hogy te is megpróbálod, akkor szívesen veszem kommentben a tapasztalataidat!

Regina

Bemutatkozás

Ebben a blogban a saját növényeimet és az ezzel kapcsolatos tapasztalataimat, ötleteimet igyekszem összegyűjteni. Egyrészt, hogy nekem is megmaradjon, másrészt, hogy mások is tanulhassanak a sikereimből és a kudarcaimból. :)

Igaz, eddig is nagy növény rajongó voltam, de sajnos nem volt túl sok lehetőségem kibontakozni, így jobb híján a kollégiumban (ahol laktam) igyekeztem szemmel tartani és ápolgatni a folyosón található növénykéket.

Körülbelül 1 éve kezdtem bele jobban a hobbikertészkedésbe, ugyanis ekkor költöztünk egy olyan lakásba, ahol végre lehetőségem van az erkélyen is terjeszkedni. :) A tavalyi év még elég óvatosan indult, idén nyáron azonban szeretnék minél több fajtát kipróbálni és kitapasztalni, hogy a lakás és az erkély adottságai milyen virágoknak és zöldségeknek kedveznek.

 ~ Kertészkedni olcsóbb, mint terápiára járni, és még paradicsomod is lesz. ~